Már meg nem tudnám mondani, hány napja küszködök itt a blog beállításaiban turkálva, hogy a bejegyzések alapértelmezett betűmérete ne az a bolhafasznyi legyen, amire gyárilag be van állítva, mert saját magam nem állom, a szemem kifolyik, ha huzamosabb ideig kell bámulni nagyítás nélkül.
Mint már említettem volt a programozás olyan távol áll tőlem, mint a Nap-Föld középtávolság. Kényszerűségből vagyok kénytelen néha mégis belemászni az oldal forráskódjába, ha valamit változtatni akarok a kinézeten. Lett légyen olyan apróság, mint a betűméret.
Nem egészen egy hét küszködés, káromkodás és próbálkozás után végre ráleltem arra a kis nyavalyás kódrészletre, ahol át kellett írnom egy számot, és lőn: a betű megnőtt. Nohát! Hiszen ezt a számot már egy ízben próbáltam átírni, és nem történt semmi. Most meg újra. Kiderült, hogy szintaktikai hibát vétettem, és a nyavalyás angolszász tizedespont helyett tizedesvesszőt tettem a tört számba, ezért is nem vette figyelembe a korábbi próbálkozásaimat. A mocsok. Egyébirányt olyan szinten keverednek a programokban a tizedesvesszők és tizedespontok, hogy ember legyen a talpán, aki tudja, hogy most éppen melyiket kell használni. Mindig a másikat, mint amire először gondoltunk – úgy látszik. Egyébként sem értem a CSS-ben, hogy ha az egyik helyen pixelben kell megadni a betűméretet, akkor a másikon miért em-ben? Itt bujkált az a keserves kód ni!
Most meg, hogy megnöveltem a betűméretet, látom ám, hogy a kép mellett szinte alig hagy valami margót. Most állhatok neki keresgélni a sok margin meg padding bejegyzés között arra az egyre, amelyik erre kínál megoldást. Hogy az a…! Na, majd legközelebb. Ezt az előbbit még ki kell valahogy hevernem.
Egyébként is, most, hogy nagyobbra állítottam globálisan a font méretét, ez azt eredményezi, hogy az összes régebbi bejegyzésemet szerteszéjjel szórja a blog, mert olyan intelligens. Persze én vagyok a hibás, minek írok a kép mellé közvetlenül, miért nem rakok alá egy üres sort, mint a "jobbak", aztán alá a szöveget. Úgyhogy a régi irományaim olyanok lesznek formailag, amilyenek. Nem szerkesztem át őket.
