Aki a korábban ismertetett, előre bejelentett késedelmek ellenére kitartott a csatornám mellett, az láthatja, hogy folyamatosan dolgozom rajta. A YouTube shortokból már 7 db áll rendelkezésre. Az Illustrator mindenkinek című oktatóvideó-sorozat is egyre gyarapodik, bár ezekre kevesebb időm van. Viszont néhány régebbi videót elérhetővé tettem, tehát nem teljesen hibernált a csatorna. Ráadásul nem csak itt jelennek meg a shortok.

Nagy nehezen sikerül felélesztenem az Instagram fiókomat is. Hogy mennyire volt ez macerás, illetve mennyivel van több dolgom, hogy egy Insta-short videót készítsek a youtube-os mellé, azt most nem részletezném. Ha kedved van, kövess be Instán is!

A YouTube short-jaimat pedig itt éred el!

Azon gondolkodom sokat, ha elkészül 10 epizód az Illustrator mindenkinek sorozatból, akkor kiengedem őket nyilvánosba. Csak még egyik nap úgy gondolom, hogy kevés, másnap úgy gondolom, hogy akkor el fogja mindenki várni napi szinten az új videót, amire nincs időm munka mellett. Így inkább kivárok, bár a gondolat nagyon csábító, hogy szabadjára engedjem a tartalmat. Shortot gyárani kevésbé macerás (bár azt sem könnyű), egyelőre tanulom az algoritmust, amely közelebb visz a sikerhez.

Folyamatosan tanulok, tegyétek ti is ezt! A mostani stratégiám ebből áll.

Mivel nem mozgok otthonosan a rövid videók világában (Instagram, TikTok, YouTube – PornHub pláne! :D), ezért nekiálltam feltölteni a csatornámra az első shortokat, és megdöbbenve vettem észre, hogy nincs lehetőség rá, hogy az indexképet (YouTube thumbnail) az ember megváltoztassa! Utána olvasván arra a megállapításra jutottam, hogy ez szándékos a YT részéről, hiszen szerintük értelmetlen egy egyperces videóhoz thumbnailt alkalmazni. Noha az azokra történő első pillantás dönti el, kíváncsiak vagyunk-e rájuk, vagy sem. Ráadásul sok népszerű videósnak van custom thumbnail-je a shortokon, ezért túrtam egy kicsit a netet, hogy lehet ezt a rendszert kijátszani. A legutolsó shortomat letöröltem, és újra feltöltöttem. Úgy voltam vele, inkább most bukom 400 megtekintést, mint utólag shortonként több tízezret. Ez volt a tanulópénz, de megérte, mert immár a legutoljára feltöltött videó figyelemfelhívó indexképpel rendelkezik.

És hogy hogyan csináljuk? Leírom, ha kíváncsi vagy, kattints a "TOVÁBB" gombra, és leírom sorjában a műveletet, ami koránt sem egyszerű.

Nem hiszem, hogy sokan észrevették-e, mivel mindösszesen 6100 feliratkozó van a YouTube csatornámon, a Facebok-oldalamon pedig mindössze 162 követő, mindazonáltal senkinek sem szeretnék kellemetlen perceket okozni azzal, hogy véletlenül rákattint a csatornámra, és a korábban látott videókat, sem a lejátszási listákat nem látja. Az ok tudatos, a bejegyzésben ezekről a tervekről olvashatsz bővebben.

Egyszerre kerülget a sírás és a visítva röhögés; még mindig nem tudom, hogy ez a „tutorial” nem csak egy heccnek készült-e, vagy pedig tényleg komolyan gondolta a gazdája. Első felindulásomban arra gondoltam, hogy CSUPANAGYBETŰVEL odakommentelem alá, hogy TÖRÖLD LE !!! (3 felkiáltójel, és eléjük szóköz mindenképp dukál), de aztán inkább úgy gondoltam, hogy megosztom veletek. Íme! Tessék végignézni, beletekerni nem ér, felgyorsítani nem ér.

És hogy miért ragadtam billentyűzetet? Te jó ég! Mondhatja valaki, hogy ez egy régi videó, de 2014 nem volt olyan régen, hogy ez a színvonal illetné meg. Azt hiszem, már 2008 környékén megugrottam ezt a szintet, amikor még nem volt a mikrofon és videó rögzítése olyan egyértelmű és egyszerű, mint hat évvel később. 2014-re már elég rutinnal csináltam a tutorialokat, és már 2008-ban egy helyben toporgásnak éreztem ezeket a hang nélküli borzalmakat. Kényszermegoldás volt, de amint tudtam, szert tettem egy mikrofonra.

Most, hogy mindenki megtekintette saját felelősségére a videót, elmondom, mi is vele a baj.

Pár héttel ezelőtt merült fel, hogy egy alapítványnak logót kell tervezni, ami mint ismeretes, nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé különféle szubjektív okok miatt, de ha az ember profi, akkor nem nagyon válogathat a megrendelések között.

A legfőbb bajom az, hogy sosem vagyok 100%-ig elégedett ezekkel a logókkal. Én olyan eredetinek szeretném őket látni már a születésük pillanatában, ahogy ismerjük a legnagyobb világmárkák logóit. És természetesen ez nem megy, mivel új, mivel szokatlan, nem lehet olyan szemmel ránézni.  Aztán vannak hálátlan témák, amire igazán kreatívan nem nagyon lehet mit kitalálni, ezért marad a szűkös szimbólumrendszer variálása. Ebben az esetben elvárás volt, hogy a logó fejezze ki a generációkon átívelő családok összetartását, ezért döntöttem stilizált emberi figurák mellett; továbbá a harmóniát – ide egy virágot gondoltam, szépet, szimmetrikusat, és páratlan szirmút. A kézen fogódzkodó emberek negatív tere rajzolja ki végül is a virágot, később viszont kérés volt, hogy a figurák nagyságát is variáljam meg kicsit, hogy kifejezze, van köztük gyerek, felnőtt és öreg is.

Első felindultságomban komolyan elgondolkodtam rajta, hogy a méreten kívül a gyerekeket nagy fejjel, a felnőtteket pipával és loknival, az öregeket meg ősz szakállal és sok dioptriás szemüveggel, hátukon púppal, hasukon pocakkal ábrázolom, de végül is felülkerekedett bennem a józan ész, és a következő logó született, amire a megrendelő is rábólintott.

Hivatalos logót adott ki a Vatikán Ferenc pápa március 30-31-ére tervezett marokkói útjához. A szentszék a logót pályázati kiírással, 50 beérkezett pályamű közül választotta ki. A választás indoklása szerint a keresztet körbevevő holdsarló »a keresztények és muszlimok közötti vallásközi kapcsolatot emeli ki«. Marokkó muszlim többségű ország, ahol a lakosság 99%-a az iszlám követője.

Forrás: Vatikan News

Hogy miért kell egy utazáshoz logót készíttetni, az legalább olyan rejtély számomra, mint az, hogy miért ez volt a legjobb pályamű, mert mind az eredetiséget, mind a fantáziát nélkülözi, de képzeletemben felbukkant egy párbeszéd a logó születéséről. Íme:

– Te, Luigi, lenne itt egy megbízás.
– Micsoda?
– Egy logó…
– Hagyjál már békén a logókkal, tele van velük a bakancsom! Szét kell gondolkodni hozzá a fejemet, az ügyfél az egész élettörténetét el akarja mesélni benne, és még alkudoznak is. Nem csinálom!
– De ez az ügyfél garantáltan nem fog alkudozni. Annyit fizet, amennyit csak kérsz érte.
– Ki az?
– A pápa.
– Melyik?
– Hogyhogy melyik!?
– Úgy értem, a vatikáni?
– Szerinted van másik is?
– A jelenlegi?
– Nem, bazdmeg, hanem amelyik már meghalt!
– Jó, jó, csak nem hittem a fülemnek. Nos, mit óhajt „őkevélysége”?
– Lesz valami hepöning az arabokkal Marokkóban. Oda megy gazsulálni az öreg mint a „remény szolgája”, és ehhez az eseményhez kéne egy logó.
– De miről fog szólni?
– Azt nem mondták…
– Minek megy oda?
– Nem tudom, én csak a megrendelést hoztam.
– De hát tudhatnád, hogy ez így magában lófasz! Azt se tudom, hogy mi ez az egész, mit rajzoljak hozzá? Lehet, hogy totál mellélövök.
– Van hozzá szöveg is…
– Ezzel kellett volna kezdeni! Hadd lássam…

Bár eget rengető megbízás nem születik folyamatosan, és az élet lassan csordogál, főleg így év vége felé, az Instagram profilomat igyekszem rendszeren frissen tartani. Mostanában csupa olyan dolgot pakoltam fel rá, amelyeket évekkel ezelőtt csináltam, koncertplakátok, zenekari logók, tanulmányok (mert én is tanulom ám a szakmát egyfolytában!), viszont eléggé jól sikerültek lettek ahhoz, hogy csak úgy hányódjanak a vincseszteremen. Vannak persze olyan dolgok is, amelyeket mai szemmel nézve gagyinak találok, és vannak olyan dolgok, amelyek ötlete régi, de új köntösbe öltöztettem, mert annyira jó maga a technika. A képen a vesédbe néző tekintettel afféle bankjegy rézkarc formájában megvalósított arckép is ilyen. Ez tulajdonképpen egy régóta a weben hányódó Photoshop tutorial általam módosított formája. Különlegességét az adja, hogy ez teljesen vektoros, tehát veszteségmentesen nagyítható. Mégis azért fotótechnikai effekt vagy mi a szösz.

Mindenesetre érdemes bekövetni Instagramon, mert az gyakrabban frissül mint a blog, és nem is kell egy-egy kép mellé kisregényeket írni. Úgyse szeretnek sokat olvasni az emberek manapság. :)

Elvileg az közösségi média elemeim a böngészőben elérhetők a fejlécre kattintva, és mobilon is megjelennek a bal alsó sarokban található hamburger menüre bökve, viszont inaktívak (ez a blog.hu bugja lehet), tehát inkább kirakom a linket ide kattinthatóra, biztos ami biztos.

Instagram – bonfiregraphics
Facebook – BonFire blogja

Minek? Minek akarna bárki is böngészőből Instára posztolni, amikor az egy kifejezetten mobil alkalmazás? – tehetné fel joggal a kérdést valaki. Nos, szubjektív véleményektől függetlenül igenis vannak helyzetek, amikor optimálisabb (és kényelmesebb) asztali gépen szerkesztett képeket egyenesen az asztali gépről feltölteni. Azonban a böngészők desktop-felülete erre a műveletre semmilyen eszközt nem kínál. Ezért egy kicsit bele kell túrnunk a Fejlesztői eszközök menüpontba, ami nem is olyan bonyolult, mint első olvasásra tűnik. Tarts velem ebben a rövid videóban, és mutatom a trükköt, hogyan.

Ez a „kleine Fische gute Fische” aprómunka, mégis szeretem a pixeles logókat vektorossá alakítani. Ha még egy-két dolgot le is cserélhetünk benne, hogy még ütősebb legyen, akkor viszont teljes az elégedettség.

Ha tetszett, amit láttál, kattints az oldal fejlécében a megfelelő ikonra és kövess be Facebookon és Instagramon is!