Talán már nem titok, hogy a Trauma zenekar a szívem csücske, töretlen fejlődést mutat, és amikor ritkán koncertre is sor kerül, általában zajos sikert tudunk bezsebelni. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten be is fektetni, hogy kissé ismertebbek lehessünk, bár a feladat majdnem Mission Impossible kategória, annyi tehetséges zenekar van ugyanis országszerte. Így az ember marad underground, bár az azért nem esne rosszul, ha egy kisebb klubnyi embert rendszeresen meg tudnánk mozgatni koncertjeink alkalmával. Ennek a végeredménye az is, hogy így 2013 környékén rá kellett arra döbbenjünk, hogy bizony videó nélkül a zenekar olyan, mintha nem is lenne. Az addig rendben van, hogy elkészítjük a zenét önköltségen, de aztán hiába próbáljuk terjeszteni, általában nemigen lesz belőle semmi. Kint van az egész anyag a Jamendón – senki rá nem kattintana, meg sem hallgatják! Kint van a Facebook-profilon a Band Profile alkalmazásban a Reverbnation-re feltöltve – a jelenség ugyanaz! Ma, ha valami nem a YouTube-on van, akkor olyan, mint ha nem is létezne. Az egyetlen tartalomközvetítő médium, amit az emberek hajlandóak tömegesen látogatni, az a YouTube.
Éppen ezért muszáj videoklipet forgatni, kerül amibe kerül. Így aztán belefogtunk az első profi cuccal és profi stábbal készülő zenei videónkba, az első forgatási napot letudtuk, van még kettő, aztán a szerkesztés és publikálás. Várhatóan az idén meg is fog jelenni, ha minden igaz, és onnantól kezdve már irány a világot jelentő dobogó!
Külön öröm számomra, hogy most nem nekem kell egy személyben megcsinálni mindent – á la amatőr –, hanem van rendezőnk (akinek ez a szakmája), van forgatókönyvünk, van hivatásos operatőrünk, hozzá profi kamerák, lámpák, minden. Nekem mint zenésznek, annyi dolgom van az egésszel, hogy játszanom kell, és a végén még itt-ott beleszólok majd a szerkesztésbe, de egyébként a munka oroszlánrészét a rendezőnkre bízzuk, nem pofázunk bele a művészi koncepcióba.
A „Mi a fasznak!” után valószínűleg fogunk majd csinálni még egy-két klipet, de az már amatőr lesz, mert nincs annyi pénz a világon, amennyibe egy-egy ilyen munka kerül, és ugye több nap, mint kolbász. Azokat majd én forgatom le saját kamerával, és én fogom összeimádkozni. Remélem, olyan rosszak azok sem lesznek majd.
De egyelőre itt a „Mi a fasznak!”, és készül a klip, amíg el nem készül, addig lehet nézni egy kis werkfilmet a forgatásról. Rajongók–barátok körében, akik szorgalmasan ittak a zenekar költségén! Egészségetekre, és köszönjük a részvételt!
Trauma - Mi a fasznak! - klipforgatás 1. nap
