BonFire blogja

Minden, mi kreatív…

Photoshop PSD, PDF, PNG – melyik fájlformátumot válasszam?

2012. augusztus 20. 10:52 - BonFire

psd.icon.pngBármilyen program – nem csak a Photoshop – első használata során, a felhasználó a munka mentésekor választás elé állíttatik. Ki kell választania az olykor rengeteg lehetőség közül, melyik fájlformátumot válassza. Ez egyfelől nem könnyű döntés, másrészt pedig igenis az, csak néhány alapvetéssel kell tisztában lenni. Erre próbálok most rávilágítani.

A Photoshop alapértelmezett fájlformátuma a PSD. Az Illustratornak AI; a CorelDraw-nak CDR; a Blendernek BLEND. Mi a közös ezekben a szoftverekben? Az, hogy mindegyik képalkotásra lett tervezve. Mind képalkotó szoftver, és kicsit mind másképp alkotják a képet. A Photoshop ún. pixelgrafikus módon, a Corel, Illustrator vektorgrafikus módon, a Blender vagy 3DMax pedig háromdimenziós modelleket készít. A munka során a munkafájlt mindig a program alapértelmezett fájlformátumába kell menteni. Hogy miért? Mert nyilvánvalóan ezt tudja a program a legrugalmasabban kezelni. Ezekkel a formátumokkal tud a legjobban dolgozni, minden eszköz működik rajtuk. Azonban el kell egymástól választani a munkát és a publikálást. Amikor publikálni szeretnénk a kész képünket, azt olyan, a nagyközönség számára is „emészthető” formában kell megtennünk, hogy az is meg tudja nézni a képet, akinek mondjuk nincs Photoshopja, Illustratorja vagy Corelje. A „néző”-nek nincs szüksége rá, hogy maga tovább szerkessze a képet, ezért neki fölösleges lenne egy kép megnyitásáért Photoshopot, vagy akár IrfanView képnézőt telepítenie, hiszen a legelterjedtebb szabványos képformátumokat minden program megnyitja, akár legyen szó a Windows beépített képmegjelenítőjéről, akár webböngészőről.

Amikor egy munkával készen vagyunk, elmentjük a munkafájlt (Photoshop esetében PSD-be), majd a sok rétegből renderelünk egy végső képet, amin egybe van gyúrva minden réteg, effekt és szöveg. A renderelés ezt a folyamatot jelenti. A program kiszámol egy tovább már nem szerkeszthető, optimalizált méretű, és könnyen – bárki által – kezelhető formátumot. Renderelést egyik programban az Export paranccsal, másikban Save As…-szel valósítunk meg, és általában PNG-be (áttetsző hátterek esetén, kevés szín esetén), JPG/JPEG-be (sok szín, nem áttetsző háttér és tarka tartalom esetén), vagy GIF-be (csak 256 színünk van, háttér lehet átlátszó, de árnyalatok nélkül) mentünk. Mindig abba, amelyik a legoptimálisabb. Photoshop exportálás során általában a Fájl menüben található Save For Web (& Devices) parancsot használjuk e célra.

Most akkor mi legyen? PNG, JPG vagy GIF?

Mindháromnak megvan a maga létjogosultsága. Mind tud valamit, amit a többi nem, és mérlegelni kell az adott végeredmény szempontjából, mikor melyiket is válasszuk. Néhány támpont a fentiekhez hasonlóan, hogy segítsen eligazodni a mentési mizériában a fájlok tulajdonságairól.

  • JPG/JPEG – brutálisan képes a képeket tömöríteni, persze ez az erő bizonyos szinten túli alkalmazása már a képminőség rovására megy. Képszerkesztő programokban általában egy 1-től 12-ig tartó csúszkán lehet beállítani a tömörítés mértékét. Nos, én nem szoktam sosem 9-es minőség alá menni. Az alatt már túlságosan látszanak a hibák. Photoshopban a Save for Web & Devices menüpont alatt pedig százalékos arányban állíthatjuk be a kívánt értéket. Itt sem szoktam 70-75-nél kisebbet megadni. Az alatt már ronda. A JPG formátum 24 biten dolgozik, vagyis 256^3 színnel, ami közel 17 millió árnyalat megjelenítését teszi lehetővé. Ezért is nagyon elterjedt. Természetesen minél jobban tömörítjük, annál több színt „dob el” a képből, ami egy szint alatt borzalmasan töredezett, kockás lesz. Ha áttetsző/átlátszó tartalmú a háttér, akkor a JPG nem választható, ugyanis ez a szabvány nem képes kezelni az alfa csatornát, ami az áttetsző képpontokat tárolja. Ha áttetszőség a cél, akkor ott van helyette a

  • PNG (abból is kizárólag a 24 bites) – A tömörítési algoritmusa fejlettebb a JPG-nél, így nem lesz a kép ronda kockás, viszont a fájl mérete sok szín használata esetén a többszöröse is lehet a JPG-nek. Viszont személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy kevés színt tartalmazó kép esetén a PNG legalább olyan hatékonyan tud tömöríteni, mint a JPG, de az átkozott „artifact” (kockásodás) kellemetlen mellékhatásai nélkül. Ezért már egyre több helyen sokkal jobban használhatóbb a JPG-nél.

    A PNG abban az esetben is egyetlen választható opció marad, ha árnyalt áttetsző képpontokra van szükségünk. A PNG az áttetszőséget is 8 biten, vagyis 256 szürkeárnyalatban képes tárolni, így elég jó áttetsző hátterű tartalmak megjelenítésére. Vannak esetek, amikor más opció vagy fájlformátum szóba sem jöhet, pont az extra kívánságok miatt.

  • GIF – viszonylag öregecske formátum, még az internetezés hőskorából, ahol is nem volt még alapvető szükséglet a 17 millió szín, főleg nem olyan monitorok esetében, amelyek ezt nem is voltak képesek megjeleníteni. A GIF 8 bites, ami azt jelenti, hogy bár színes, mindössze 256 színt képes megjeleníteni. Ez pedig szép árnyalásra nemigen felel meg manapság. Viszont ez is képes átlátszó képpontokat tárolni, de természetesen azt mindössze egyetlen árnyalatban. Vagy színes a képpont, vagy átlátszó. Ezért az átlátszó képpontok szélénél csúnya, cakkos lehet a körvonal. Igényesebb áttetsző hátteret inkább PNG-be mentsünk.

    A GIF azonban tud valamit, amit a fentiek egyike sem. Képes mozogni, azaz léteznek animált GIF-ek. Egy időben úgy tűnt, hogy ki fogja őket szorítani a Flash, és csak szmájlik formájában fog esetleg tovább élni, ha! egyáltalán… A Flash azonban inkább visszaszorulóban van, és egyszerűbb animációkhoz a mai napig jól jön a GIF. Nem megvetendő tehát a 256 színével.


Mentéskor ezeket a tulajdonságokat kell figyelembe venni, és arra törekedni, hogy a képet a lehető legjobb mértékben optimalizáljuk, vagyis amennyire lehet, csökkentsük a méretét. És bár a PSD fájlt képes megjeleníteni néhány népszerűbb képnéző, a közönség számára továbbra is csak a fent említett három választás marad.

A PDF kicsit kilóg a sorból, bemutatókra készítjük, vagy nyomdai munkákra, ahol már nem kell bajlódni a további szerkesztéssel. A PDF-et kimondott PDF olvasó tudja csak megjeleníteni (bár képnézők között is akad 1-2), Adobe Reader vagy Foxit Reader.

Képek renderelésekor igyekezzünk figyelembe venni a fent leírtakat!

komment
Címkék: fájlműveletek

A bejegyzés trackback címe:

https://bonfire.blog.hu/api/trackback/id/tr564721145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyugtalan 2015.02.07. 21:02:45

Üdv!

Lenne egy ilyen banálisnak tűnő problémám.
Miért van az, hogy a piros szín mentés után elcsúnyul?

Mentettem a kész plakátot JPEG-ben, PNG-ben is.
A színárnylat RGB volt (CMYK-ben nem tetszett). A piros szín mindkét esetben kikockásodott.

Újra megnyitottam a PSD file-t, abban minden rendben volt, nagyításnál sem pixelesedett, mentettem legjobb minőségben.
De a képnézőkben ismét csúnya volt.

Hol csinálhatom ilyenkor a hibát?

BonFire 2015.02.07. 21:07:56

@nyugtalan: Hol csúnyul ez a piros szín?
Melyik képnézőben nézted?

nyugtalan 2015.02.07. 21:18:48

A Windows képnézőben, de feltöltés után is csúnya.

A képen belül csúnyul meg, kockásodik ki.
Például egy fehér alapon piros kör.

BonFire 2015.02.07. 23:04:55

Na jó! De ha weben keresztül mutogatod, az már eleve fals, hiszen a képfeltöltők tömörítik a képet. Be kell rarozni, úgy feltölteni, és akkor én letöltés után megnézhetem, mi a hiba.

Egyébként legtöbb oldal tömöríti a képet, méghozzá nagyon csúnyán. Próbáld ki. Ne csinálj mást, csak egy finom színátmenetet, aztán töltsd fel a Facebookra, és sírj.
süti beállítások módosítása